Tényleg káros a kenyér?

A kenyér hizlal, butaság és rossz mindenképp. Hasonló megállapítások keringtek az elmúlt években többször az interneten és a médiában. De a kenyér tényleg az ördög műve, mint ahogy manapság beállítják?

A szkeptikus hullám a gabonatermékekkel kapcsolatban, amely az USA-ból indult, az utóbbi időben Európát is elérte. A tengerentúlon a gabona ellenesség új magasságokat ért el; A könyvek merész címekkel, mint pl. "Buta, mint a kenyér", bestsellerek. De tényleg minden igaz, ami ezekben a könyvekben le van írva? Az USA-ban valójában csak a magas kenyér fogyasztás felelős pl. az elhízásért?

Ha megnézzük a számokat, például Németországban magasabb a kenyér fogyasztás, mint az Egyesült Államokban. Akkor Németországban több kövér embernek kell lennie. Nem ez a helyzet. Az a tény azonban, hogy a magas szénhidráttartalmú étrend hosszú távon agyi megbetegedésekhez és elhízáshoz vezethet.

Vannak betegségek, amelyeket valóban a gabona fogyasztása vált ki (allergia, lisztérzékenység).

Másrészt, sokszor a gabona fogyasztással kapcsolatos rémhírek gyakran félig igazak és eltúlzottak. Egyre igazabb, ha valami minnél szélesebb körben elterjedt, annál könnyebb kritizálni. A média figyelme legalábbis garantált.

A kenyér nem maga az ördög. Ez attól függ, hogy milyen tudatosan fogyassza. Egy tudatos dolog, hogy minden nap eszünk. De nem mindegy, hogy a kenyér melyik fajtáját fogyasszuk. A fehér kenyér vagy a fehér lisztből készült termékeket, nem véletlenül nevezik üres szénhidrátoknak. Ez azt jelenti, hogy csak energiát adnak. (A szervezet a szénhidrátot azonnal cukorrá alakítja.) Minden egészséges összetevő a magok héjában található. A fehér liszt esetében a héjat eltávolítják, ezért nem tartalmaz vitamint, ásványi anyagokat, stb. A teljes kiőrlésű gabonák, ezért egészségesebbek.

Szintén szerepet játszik a feldolgozás. Minnél lassabb és gondosabb feldolgozása történik, annál jobb. A valódi kovászos kenyérnek pl. elegendő idő kell a fermentáció során. A folyamat során a glutén lebomlik, aroma anyagok keletkeznek és az összetevők felhasználhatósága nő.

Érdekességek a Paleo étrend követőinek: Olaszországban, Csehországban és Oroszországban számos olyan kőkori eszközt találtak, amellyel vélhetőleg már 30.000 évvel ezelőtt sütötttek. A Homo sapiens tehát nemcsak vadászott és gyűjtögfetett, de lisztből készült ételeket is sütött. Tehát, akik valójában a kőkorszaki étrendet akarja követni, nyugodtan ehetnek egy szelet kenyeret is.

A pánik szükségtelen. A gabona, szigorúan véve, nem egészségtelenebb, mint a fejes saláta, brokkoli vagy körte. Ez a mennyiségtől függ, mivel a nagy dózis teszi méreggé. Végülis a túl sok hús is növeli a rák kockázatát, mint a túl sok A-vitamin.

A gabonák a B-vitaminok, ásványi anyagok és rostok egyik fő forrása. Ezért nincs sok értelme, ha teljesen abbahagyjuk fogyasztásukat.