Gondolkozott már azon, hogy miért csak egy helyben jár és nem halad tovább? Például, hogy a több hónapos edzés miért nem jár eredménnyel. Ez azért lehet, mert ritkán hagyja el komfortzónáját.

A komfortzóna egy pszichológiai fogalom. Az ember kellemesen, biztonságban és komfortosan érzi magát, ezzel minimalizálva a stresszt és a rizikót. Ez az ő személyes komfortzónája.

Most felmerül a kérdés: Miért hagyjam el ezt a zónát? Végülis jól érzem magam így. Ebben a zónában nem lehetséges az előrelépés. Emellett fontos az úgynevezett eustressz. Ez a pozitív stressz támogatja a kihívásokat, de nem terhel túl. Az eustressz különbséget tesz a folyamatos teljesítmény és az optimális teljesítmény között. A komfortzónában a teljesítőképesség beáll és nem növekszik, sőt visszafejlődik.

Ez jól megfigyelhető például a sportban. Tegyük fel, hogy valaki rendszeresen el kezd sportolni. Azonban sohasem lépi át teljesítőképességeinek határait. Mi történik ekkor? Ha valaki folyamatosan egy síkon halad és nem állít magának kihívást, az egy idő után elveszti a motivációt és előbb-utóbb abbahagyja a sportolást. Ezért fontos, hogy rendszeresen toljuk ki határainkat.

A komfort, mint életcél

Ma a kényelem egy életcél, egy érték, amire minden ember vágyik. Ez azonban probléma lehet.
Ha valaki gazdag sok szép dolgot vehet meg, azonban gyakran a legtöbbre szüksége sincs, mégis kényelmét és biztonságát ígér. De vigyázat: a kényelem megöli a motivációt.

Mítoszok és legendák

Már a régi hagyományos mítoszok és legendák is úgy tartották, hogy a haladás csak a komfortzónán kívül lehetséges. Például: A hős sok kalandon gondolkozik, de nem indul útnak (ez a komfortzóna.) Majd végül rábeszéli magát és útra kel (elhagyja a komfortzónát). Mi lett volna, ha Herkules is ahelyett, hogy teljesítette volna legendás tizenkét feladatát, inkább otthon egyszerűen marad?

A probléma a félelem

Miért nem hagyjuk el gyakrabban komfortzónánkat? A válasz a félelem. A félelem az ismeretlentől, amely kívül esik komfortzónánkon, húz minket vissza. A félelem eredete mélyén az agyunkban található. Ezért a limbikus rendszer a felelős. A komfortzónában elhagyása mindig változásokkal jár, de nem veszéllyel.

Az állandóság

Nézzük meg józanul. Az egyetlen állandó minden ember életében a folyamatos változás. Semmi sem marad ugyanaz, mert előbb vagy utóbb minden megváltozik. Az élet változást jelent; élni azt jelenti, hogy alkalmazkodunk ezekhez a változásokhoz. Ez minden területen érvényes : család, munka, fizikai teljesítményt, ...

Hogyan lehet kitörni a komfortzónából?

Ehhez nem kell sok minden. Kezdetben elég egy tudatos döntést, ami számos előnnyel jár:

• Új tapasztalatok. A dolgok, amikről korábban nem tudtuk, hirtelen elkezdenek hiányozni.
• A saját horizont kitágul. Minél több tapasztalatra tesz szert, annál értékesebb lesz, mivel ez érzelmi érettséget és bölcsességet ad.
• Az egyetlen módja, hogy legyőzzük önbizalomhiányunkat.

Legjobb, ha komfortzónáját kis lépésekkel hagyja el, így a limbikus rendszer nem annyira lázad. Próbáljon ki új dolgokat, még ha csak egy étteremről vagy egy szokatlan ételről is van szó. Vagy csak fusson 50 méterrel tovább. A képzelet nem ismer határokat. Ezekkel a kis intézkedésekkel komfortzónájából szépen lassan léphet ki.

Új tapasztalatok, nyomás nélkül. Ez a mi javaslatunk.